Főoldal arrow Hírek arrow A Gazdasági és Szociális Tanács a pedagógusképzés megújításáért
  • Magyar magázó
  • English

Login






Lost Password?

Current

  • Hírek

    A haladás, a fejlődés és a jólét mérésének gondjairól és lehetőségeiről hallgathattak meg előadásokat a Luxembourgi Gazdasági és Szociális Tanács szemináriumának résztvevői. Az EU leggazdagabb tagállamának fővárosában megrendezett három és félnapos tanácskozásra a Gazdasági és Szociális Tanácsok és Hasonló Intézmények Nemzetközi Szövetségének (AICESIS) tagszervezetei kaptak meghívást.

    Read more...
  • Hírek

    A Magyar Tudományos Akadémia felkérésére készült tanulmánykötetet a Gazdasági és Szociális Tanács adta ki, Pálinkás József és Vizi E. Szilveszter ajánlásával.

    Az MTA székházának Bolyai-terme zsúfolásig megtelt a július 1-ji könyvbemutatóra.

    Az eseményről számos orgánum tudósított - mi a Magyar Nemzetben Bittner Levente tollából megjelent írást…

    Read more...
  • Hírek

    A Gazdasági és Szociális Tanács megrendelésére tanulmány készült az EU 2020 stratégiáról. Losoncz Miklós professzor tanulmánya áttekinti az EU 27 tagállamának "lisszaboni teljesítményét", és ajánlásokat fogalmaz meg az Európai Unió készülőben lévő új stratégiájával kapcsolatban is.

     

    Read more...
  • Hírek

    Tíztagú bosnyák delegáció látogatott Budapestre április második felében, hogy tanulmányozza a magyarországi társadalmi párbeszéd működését és intézményrendszerét. A tanulmányutat az Európai Bizottság finanszírozta egy nagyszabású projekt keretében, amelynek az a célja, hogy megteremtse az egységes (nem etnikai alapon szerveződő) bosnyák gazdasági és szociális tanácsot.

    Read more...
  • Hírek

    Levelező tagjává választotta az MTA Chikán Attilát, a - bízvást mondhatjuk - legnépszerűbb magyar közgazdász professzort. Chikán Attila már csaknem két éve tagja a Gazdasági és Szociális Tanácsnak. Szívből gratulálunk tudományos teljesítményének elismeréséhez!

    Read more...

Votes

Milyen további szolgáltatásokat látna szívesen honlapunkon?
 
A Gazdasági és Szociális Tanács a pedagógusképzés megújításáért

December 2-i ülésén a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) a miniszterelnök által életre hívott Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal tagjai által összeállított jelentést vitatta meg. A tanulmánykötet fő következtetéseit Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem professzora és Herczog Mária, a GSZT állandó bizottságának elnöke mutatta be.

A Vizi E. Szilveszter akadémikus vezette testület egyetértett a szakértők javaslataival, akik szerint azonnali és mélyreható intézkedésekre van szükség Magyarország közoktatásban is megmutatkozó lemaradásának megállításához, a másfél évtizedes kedvezőtlen irányzatok megfordításához.

A legfontosabb feladat az oktatás minőségének javítása, amelynek előfeltétele a pedagógusképzés megújítása, a tanári pálya presztízsének helyreállítása, anyagi elismert­ségének érzékelhető növelése. A gyermekek tanulási és életpálya-esélyei közötti különbségek mérsékléséhez elengedhetetlen, hogy az óvodai nevelés négyéves kortól kötelező legyen. A közoktatás „kimeneti oldalán” szükség van a kétszintű érettségi nem igazán sikeres rend­szerének átalakítására. Az oktatási kiadások még a pénzügyi-gazdasági válság közepette sem csökkenthetők, mert ezzel saját jövőnket élnénk föl.

Fejlődésünket az oktatás minősége határozza meg

A Gazdasági és Szociális Tanács határozata

1. A Gazdasági és Szociális Tanács megállapítja, hogy a magyar társadalmi-gazdasági fejlődést alap­vetően meghatározza az oktatás minősége. A hosszú távú növekedési potenciál erősíté­séhez elengedhetetlen az oktatás, különösen az alapfokú oktatás színvonalának emelése. Ezért üdvözli az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal által készített „Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért” című kötet kidolgozását. Elismeréssel nyugtázza a tudományos igényességgel elvégzett elemzéseket, az átfogó, minden fontos részterületet egységben kezelő elemzéseket, és köszönetét fejezi ki a kötet szerzőinek.

2. A GSZT egyetért a „zöld könyvben” megfogalmazott diagnózissal, mely szerint Magyar­ország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól. Az elmúlt évek rész­területekre irányuló reformjai egymás hatását gyakran kioltották, az oktatás hatékonysága nem javult lényegesen, a tudásbeli szakadék, amely a világ legfejlettebb részeitől elválaszt bennünket, nem szűkült, hanem szélesedett. A magyar fiatalok ötöde, negyede nem tanul meg olyan szinten írni és olvasni, amilyenre későbbi tanulmányaiban és a munkájában szüksége lenne. A miénk a fejlett világ egyik leginkább szegregált közoktatási rendszere, amely a legkevésbé képes mérsékelni a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó induló különbségeket. Nem­zetközi szervezetek megállapítása szerint ebben a rendszerben sok kihasználatlan tehetség vész el.

3. A GSZT támogatja a részletes elemzésekkel bemutatott problémák megoldására irányuló javaslatokat. Különösen fontosnak tartja azoknak az intézkedéseknek az azonnali megtételét, amelyek következményei a legtávolabbra nyúlnak. Ezek közül is kiemeli az iskolakezdés előtti szakasz feladatait, annak elősegítését, hogy minden kisgyermek eséllyel kezdhesse meg az iskolát, és ennek érdekében támogatja a tankötelezettség 4 éves korra való leszállítását. Hasonlóan megkerülhetetlen, minden további változtatáshoz szükséges feltételnek tartja a pedagóguspálya társadalmi presztízsének javítását, versenyképes tanári fizetések ki­alakítását, a kiemelkedő teljesítmény és a nehezebb munkafeltételek elismerését lehetővé tevő bér-rendszer kidolgozását. Sürgető feladatnak tekinti a pedagógusképzés és továbbképzés e céloknak megfelelő kiemelt fejlesztését, a képzésnek az ország legrangosabb felsőoktatási intézményeibe való összevonását.

4. A GSZT, egyetértésben a „zöld könyv” szerzőivel, fontosnak tartja a közoktatás értékelési rend­szerének olyan továbbfejlesztését, amely rendszeres visszacsatolással látja el az érin­tet­teket, és hiteles képet ad a közoktatás mindenkori teljesítményéről. Ennek keretében elenged­hetetlen feladatnak tekinti a kétszintű érettségi vizsga funkciózavarainak mielőbbi meg­szüntetését, a közoktatást lezáró, a tanulók tudását egyetlen skálán megbízhatóan kifejező érettségi kiala­kítását. A korszerű műveltség kiteljesítése mellett a modernizáció és a műszaki fejlődés elő­segítése szempontjából is fontosnak tekinti a természettudománynak a kötelező érettségi tárgyak körébe való felvételét.

5. A GSZT szükségesnek tartja és a saját eszközeivel elősegíti a „zöld könyvben” felsorolt fel­adatok megoldásához szükséges széles körű társadalmi támogatás megszerzését. Fontosnak tekinti, hogy a Magyar Tudományos Akadémia teljes társadalmi súlyával és tudományos kapaci­tásával támogassa a magyar közoktatás fejlesztését. Szükségesnek tartja, hogy a gazdasági élet vezetői jelentőségének megfelelően foglalkozzanak a közoktatással, és minden befolyásukat latba vetve késztessék a politika szereplőit a felsorolt feladatok megoldására. Fontosnak tartja a közoktatás gazdaságosságát és a gazdasági, társadalmi fejlődésre gyakorolt hatását felmérő elemzések elkészítését.

7. A GSZT kiemelkedően fontosnak tartja az élethosszig tartó tanulás minden formáját, ide értve a formális és nem formális keretben történő ismeret- és készségszerzést. Ennek is feltétele az, hogy a felnőttek nyitottak, motiváltak és képesek legyenek tudásuk folyamatos megújítására, új információk befogadására, a változó munkaerő-piaci kihívásoknak és életkörülményeknek való megfelelésre.

8. A GSZT rendkívül kedvezőtlen körülménynek tartja, hogy az Oktatási Kerek­asztal munkájának lezárása, a „zöld könyv” megjelenése egybeesik a gazdasági válság elmélyü­lésével. Félő, hogy a válság elvonja a figyelmet a közoktatás súlyos problémáiról, pedig a sürgető intézkedések megtétele, a problémák megoldásra szánt források hatékony fel­használása ebben a helyzetben lehetőséget adhat a XXI. század kihívásainak megfelelő válaszok megkeresésének, az azoknak megfelelő tevékenységek megvalósításának.

9. Végezetül a GSZT felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a kisgyermekkori fejlesztéssel, illetve a pedagóguspályával, pedagógusképzéssel kapcsolatos intézkedések elhalasztása, a források más célokra való átcsoportosítása messze nem segíti olyan arányban a pénzügyi válság kezelését, mint amilyen mértékben növeli az ország későbbi fenyegetettségét, és korlátozza a foglalkoztatottság növelését, a hosszú távú versenyképesség javítását.

Budapest, 2008. december 2.

Csapó Benő és Herczog Mária prezentációja a Dokumentumtár "A Tanács Ajánlásai" rovatában található meg.

 
< Prev   Next >